Eisemann Mihály életrajz

Teljes nevén: Eisemann Mihály László (Paripás, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester. A húszas, harmincas évek Európa-szerte népszerű operett- és film-zeneszerzője.

Kántor tanító apja 6 éves korától tanította zongorázni, emellett templomi kórusban szoprán szólót is énekelt. Már korai éveiben – gimnazistaként – próbálkozott a zeneszerzéssel, valamint mozikban zongorázott néma filmek alatt aláfestő zenét (ez az emlék visszaköszön a „Hallod e Rozika?” című számánál).





 

 

 

 

Húszas éveiben egyszerre dolgozott és járt a jogi karra miközben a Zeneakadémiai felvételire készült, ahova felvételt is nyert. Tanárai Weiner Leó, és Kodály Zoltán voltak.

Tanulmányai mellett egy ideig az Admirál bárban is zongorázott, ahol a népszerű slágerek mellett saját dalait is játszotta. Itt fedezte fel Harmath Imre, az akkor már neves szövegíró, aki később Eisemann első dalának szövegét papírra vetette.
(Ez volt a 'Szeret-e még' c. szám, amelynek zenekari feldolgozása itt hallható: Senorita)

Tanulmányait nem fejezte be, helyette 1929-ben megírta az első operettje – a Miss Amerika, revűoperett – teljes zenei anyagát, majd sorban a következőket, harmincnál is többet.
Ezeket a műveit több országban, legalább hat nyelven játszották. (Lásd lent, ill. a részletekért pedig kattintson az 'Operettek' kocka címére.)

Emellett filmzenéket is írt, 15-nél is több alkotásban hallható Eisemann zene. (Lásd 'Filmek' kocka.)

Dalai önálló életet is élnek, bár eredetileg szinte mindegyik operettben vagy filmben szerepelt. Ezek szépsége akkor tűnik ki igazán, amikor úgy adják elő, mint egy dalt és nem úgy, mint egy betétdalt. (Trois jours ) (Bővebben: 'Dalok' kocka.)


1924-ben házasságot kötött Husz Ilonával. Felesége aktívan támogatta, az ő ötlete volt például kinyomtatott kottalapok osztogatása járókelők számára, melyekkel a dalokat népszerűsítették. Ez – a kor tehetősebb rétegeiben dívó zongoraleckéket tekintve – különösen jó ötletnek tűnt.


A háború után kevésbé volt népszerű Magyarországon az operett műfaj, a szerző ekkor főleg kávéházakban zongorázott (Bécsikapu, Pest-Buda, Old Firenze).

A zeneszerző már nem élte meg, hogy 1975-ben a tv-ben újra feldolgozták az Egy csók és más semmi c. filmjét/darabját. Ekkor látszott, hogy mégsem felejtették el teljesen. Ezt követte egy Eisemann dalokból álló összeállítás és az Én és a kisöcsém c. operettjének feldolgozása. Mindkettő a 80-as években készült, a televízió jóvoltából.

Magyarországi színházi „reneszánsza” a kilencvenes évek elején köszöntött be. Bemutatók, dalestek követték egymást egyre gyakrabban, sőt a „Hyppolit a lakáj”-ból – amely a második magyar hangosfilm volt anno és amelynek zenéjét Eisemann szerezte – feldolgozás is készült. Az említett film alapjául szolgáló színházi előadás is nagy siker volt, a darabba több más operett dalai bekerültek. Az eredeti film „Er und sein Diener” [1931] címen futott a német moziban.

A feltámadt népszerűséget jól mutatja, hogy a magyar nagyvárosokban minden hónapban színpadon van valamelyik műve.  2018-ban Szegeden is bemutatták a XIV. René című operettjét és Budapesten  a Vidám Színpad játssza az 'Egy csók és más semmi'  c. művét.


Örömteli, hogy Eisemann zenéit a fiatalabb generáció is felfedezte magának, dalaiból modern, jazz-es feldolgozások készülnek, ami azért is érdekes, mert a szerző maga is élénken érdeklődött a '30-as évek – akkor újnak számító – modern hangzásai iránt (Hot Jazz Band, Budapest Bár).


Szerzőtársai voltak: Szilágyi László (nagyon jó barát), Harmat Imre, Zágon István, Harsányi Zsolt, Kellér Dezső, Füredi Imre, Dalos László, Baróti Géza, Tabi László, Éri Halász Imre, K. Halász Gyula, Kristóf Károly, Anday Ernő, Vaszary János, Vaszary Gábor, Szenes Andor, Barabás Pál, Mihály István, Békeffy István, Bús Fekete László.
Olyan külföldi társakkal dolgozott együtt, mint Hugo Wiener, Dr. Fritz Löhner-Beda alias Beda, Carl Amberg.


Érdekességek:
- Egyik lánya, Erzsébet a neves magyar zeneszerző, Kacsoh Pongrác fiával kötött házasságot.
- Kedvenc saját szerzeménye: „Mondja, mi ragyog a szemén” [Wovon träumen alle Frauen], amely számos más dalával együtt Ausztriában és Franciaországban is megjelent lemezen.


A 'Biográfia' menüpont német nyelvű életrajzzal is kiegészült, hiszen számos színdarabját játszották többek között német nyelvterületen is.


Operettek külföldön:
[1] - Ein Kuss und sonst gar nichts [magyarul: Egy csók és más semmi] - Kurfürstendamm-Theater , 1933 - (Lásd: DNB / Ein Kuss und sonst garnichts, LoC / Ein Kuss und sonst .. )
[2] - Die Katz` im Sack! [magyarul: Zsákbamacska] - Komische Oper Berlin im Admiralspalast, 1933 - Forrás: LoC / Katz im sack
[3] - Katten i Sækken [magyarul: Zsákbamacska], Apollo Teatret, 1933 - Forrás: Danske Litteraturpriser / Katten i Sækken
[4] - Der Stern der Manege [magyarul: Cirkusz csillaga] (mit Marika Rökk) - Wiener „Zirkus Renz“ , 1934
[5] - Całus i nic więcej [magyarul: Egy csók és más semmi] - 1934, Polen (Lásd: Federacja Bibliotek Cyfrowych / Całus i nic więcej / Seite 8)
[6] - Gwiazdy areny [magyarul: Cirkusz csillaga, lengyel változat] - 1935, Polen (Lásd: Gwiazdy areny / 2 Songs), Gwiazdy areny / Eine Musik
[7] - Ich und mein kleiner Bruder [magyarul: Én és a kisöcsém] - 1935 (Lásd: DNB / Ich und mein kleiner Bruder )
[8] - Mig og min Lillebror [magyarul: Én és a kisöcsém] - Apollo Teatret, 1935 - Forrás: Danske Litteraturpriser / Mig og min Lillebror
[9] - Rien Qu`un Baiser [magyarul: Egy csók és más semmi] - Théâtre des Bouffes-Parisiens, Paris, 1938 (Lásd: LoC / Rien qu'un baiser , BnF / Rien qu'un baiser )
[10] - Happy Week-End! [magyarul: Zsákbamacska, deutch: Die Katz` im Sack!] (Lásd: LoC / Happy Week-End , WorldCat / Happy Week-End )
[11] - Kočička v pytli [magyarul: Zsákbamacska] - Divadlo na Veveří - Veveří 1, Brno, 1933 (Lásd: NdB / Kočička v pytli ), 1947 (Lásd: NdB / Kočička v pytli )
[12] - Polibek a nic víc [magyarul: Egy csók és más semmi] - Divadlo na Veveří - Veveří 1, Brno, 1933 (Lásd: NdB / Polibek a nic víc )
[13] - Já nic - já muzikant [alternatív cím: Já a můj malý bratr, magyarul: Én és a kisöcsém] – Divadlo na Veveří - Veveří 1, Brno, 1936 (Lásd: NdB / Já nic - já muzikant )
[14] - Námořníci jdou [magyarul: Macskazene oder Handa-Banda] - Divadlo na Veveří - Veveří 1, Brno, 1939 (Lásd: NdB / Námořníci jdou )


Filmek Külföldön:
[20] - Die schwebende Jungfrau, 1931 (Lásd: IMdB / Die schwebende Jungfrau)
[21] - Er und sein Diener, 1931 (Lásd: IMdB / Er und sein Diener)
[22] - Quadrille d`amour , 1934 (Lásd: IMdB / Quadrille d'amour)
[23] - Die Katz` im Sack, 1935 (Magda Schneiderrel) (Lásd: IMdB / Die Katz' im Sack)
[24] - Es flüstert die Liebe, 1935 (Lásd: IMdB / Es flüstert die Liebe)

[25] - Trenul fantoma, Romania, 1933 (Lásd: IMdB / Trenul fantoma)
[26] - Happy Week-End, Anglia [BBC], 1949 (Siehe: IMdB / Happy Week-End)


Dalok külföldön:
- Wovon träumen alle Frauen [Mondja, mi ragyog a szemén] (Lásd: europeana.eu / Wovon träumen alle Frauen )
- Ein Kuss und sonst gar nichts [Egy csók és más semmi] (Lásd: europeana.eu / Ein Kuss und sonst .. )
- Du bist mein Stern [Kié vagy mondd?] (Lásd: europeana.eu / Du bist mein Stern )
- Bisschen Charme, bisschen Chic [Egy kis rúzs] (Lásd: europeana.eu / Bißchen Charme, bißchen Chic )
- Was tut man nicht alles [Mily nehéz ma lánynak lenni] (Lásd: europeana.eu / Was tut man nicht alles , Quelle: LoC / Was tut man nicht alles)
- J'aime tout ce qu'il aime [Egy kis rúzs] (in den 90er Jahren von Danielle Darrieux gesungen) (Lásd: amazon.co.uk / J'aime tout ce qu'il aime , deezer.com / J'aime tout ce qu'il aime )
- Reve mon coeur [Szeret e még?]
- Rien Qu'un Baiser [Egy csók és más semmi]
- Trois jours [Lecsó, lecsó...] (Danielle Darrieux, Pierre Mingand) (Lásd: deezer.com / Trois jours )
- On a moonlight night [Holdvilágos éjszakán]



Hivatkozások:
- Hu.wikipedia / Eisemann Mihály
- De.wikipedia / Michael Eisemann
- IMdB / Eisemann
- Gramafon Online / Eisemann (a dalok meghallgathatók)
- Europeana.eu / Michael Eisemann
- Europeana.eu / Eisemann Mihaly
- Europeana.eu / Eisemann Mihály
- Wikidata / Mihály Eisemann